Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülöpszállás–Kecskemét-
vasútvonal
Kecskemét vasútállomás
A Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal útvonala
Vonalszám:152
Vonal:152
Hossz:43 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:20 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.
150 Budapest felé
0 Fülöpszállás
Izsák elágazás 150 Kelebia felé
3 Telekpuszta mh.
5 Uzovicstelep mh.
9 Izsák
12 Agárdytelep mh.
16 Ágasegyházi tanyák mh.
19 Ágasegyháza
22 Galambház mh.
24 Köncsög mh.
27 Ballószög mh.
31 Helvécia
33 Beretvástelep mh.
35 Korhánköz mh.
142 Lajosmizse felé
Halasi út
94 Kecskemét alsó
Kiskunfélegyházi út
Mártírok útja
140 Szeged, 145 Szolnok felé
iparvágány a volt BÁCSÉP házgyár felé
Szolnoki út
43 Kecskemét
140 Cegléd felé

A Kiskunságot merőlegesen átszelő Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal a MÁV 152-es számú, egyvágányú, nem villamosított, 43 kilométer hosszú mellékvonala. A vasútvonalon 2007. március 4. óta nincs személyszállítás.[1]

Története[szerkesztés]

A helyiérdekű vasútvonalként épült vonalat a Kecskemét-Fülöpszállási HÉV társaság építette. A 38,1 km hosszú, Kecskemét városát a Budapest–Zimony-vasútvonallal összekötő vasútvonalat 1895. október 27-én nyitották meg.[2] A forgalmat elsősorban mezőgazdasági termékek, főleg gyümölcsök szállítása jellemezte, a vasúttársaság alapítói is kecskeméti szőlőtermesztő gazdaságok vezetői voltak. A síkvidéki jellegű vasút felépítménye 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült.

A vasútvonalon 1973. január 30-án súlyos baleset történt. A kecskeméti Korhánközi út biztosítás nélküli vasúti átjárójában egy vonat elütötte a Helvéciára tartó, menetrend szerint közlekedő helyközi autóbuszt. 37 utas vesztette életét, 11-en súlyosan, 9-en pedig könnyebben sérültek meg.[3]

Bezárása[szerkesztés]

A 2007-ben megszüntetett menetrend szerinti személyforgalom után csak a teherforgalom maradt meg a vonalon, előbb Kecskemét és Ágasegyháza között.

A személyforgalom megszüntetése után állomásokon szolgálatot teljesítő személyzetet visszavonták, a jelzőberendezéseket érvénytelenítették vagy leszerelték. Helvécia és Fülöpszállás között leszerelték a közúti átjárók jelzőlámpáit is. 2007 után a vonalra egyszerűsített forgalmi rendet vezettek be. A vonalon csak a nap világos szakaszában, kizárólag egyetlen vonat tartózkodhatott, vezetőjének pedig telefonon kellett kapcsolatot tartania a kecskeméti forgalomirányítóval. 2010 után már csak a rakodóhellyé visszaminősített Helvéciáig jártak le hetente egy-két alkalommal a főként fát szállító tehervonatok. A kecskeméti autógyár megnyitása után kezdett igen nagy forgalmat bonyolítani egy fémhulladékgyűjtő-telepnek a vonalból Kecskemét-Alsó állomás közelében kiágazó iparvágánya. A leépülés ellenére a vonal a 2020-as évek kezdetéig átjárható maradt, a teherforgalom által nem érintett szakaszon is közlekedtek időnként a pályafenntartás járművei és különvonatok is. A pálya Helvécia és Fülöpszállás közötti szakaszát Budapest–Szabadka-vasútvonal átépítésének kezdete után 2022-ben zárták ki a forgalomból.

Tervek a vonal reaktiválására[szerkesztés]

Kecskemét város városfejlesztési dokumentumai a közép- és hosszútávon a helyi, elővárosi jellegű kötöttpályás közlekedés fejlesztésének bázisaként tekintenek a vasútvonalra. A vonalon fekvők közül Helvécia és Ballószög vasútállomások elővárosi jellegű fejlesztése vetődött fel, illetve egy új megállóhely létesítése a gyorsan fejlődő Homokbánya városrész mellett.[4]

Ennél sokkal jelentősebb szerepet szán a 152-es vonalnak a Budapestet elkerülő teherforgalmi vasútvonal terve.

A V0 vasútvonal több nyomvonalváltozata is a 152-es vonal újjáépítésével számol. Ennek során a korábbi nyomvonalon egy kétvágányú villamosított vasútvonalat építenének ki, amely a Nyugat-Európa és DK-Európa közötti tranzitforgalom számára lehetővé tenné a zsúfolt budapesti szakaszok elkerülését. A kormányzat által 2022-ben vizsgálni kezdett nyomvonalváltozatok a 152-es vonal nyomvonalának felhasználásával számoltak, illetve azzal, hogy az átépítés után a vonalat nem csak tehervonatok, hanem a regionális személyszállítás is használná.

Felépítmény[szerkesztés]

A vasútvonal utolsó felújítása 1937-ben történt, így a pályában túlnyomórészben, Fülöpszállástól Kecskemét alsóig „c” rendszerű sínek fekszenek, sokszor másodfekvésű talpfákon. Az avult és koros felépítmény miatt a motorvonatokra 40 km/h-ra, a tehervonatok részére 20 km/h-ra csökkentették az engedélyezett sebességet.

1985-1987 között Kecskemét alsó állomás vágányai 48-as és 54-es rendszerűre épültek át több ütemben.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja, 2007. évi sajtóhírek[halott link]
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 256. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. A Kunság Volán története. [2009. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 24.)
  4. Kecskemét megyei jogú város Területrendezési Terve; Településszerkezeti terv leírása; p33.
Commons:Category:Fülöpszállás–Kecskemét railway line
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.